Hamvazás 2018/02/14

2018.02.18 08:16

Hamvazás (lat. impositio cinerum): a nagyböjt kezdetét jelző szertartás hamvazószerdán. - A 4. sz-tól a nyilvános bűnbánatot tartó és nagycsütörtökön feloldozást nyerő bűnbánók a nagyböjt első napján mezítláb, zsákszerű vezeklő ruhában, a templom kapujában várták a pp-öt, aki a tp-ba vezette őket. Elmondták a bűnbánati zsoltárokat, majd a pp. fejükre tette a kezét. Megszórta őket hamuval, feladta nekik a ciliciumot, kirótta a penitenciát és meghintve őket szenteltvízzel, miként az Úr a paradicsomból Ádámot, kiutasította őket a tp-ból (ádámkapu). A nagyböjtben többé a templomba nem mehettek, csak az ajtóban állottak és a betérő hívek imádságát kérték. - Eleinte a hamuval való megszórás csak nyilvános bűnbánók szertartása volt. A hívek közül azonban sokan csupán alázatosságból szintén meghintették magukat hamuval. Szokás volt az is, hogy a haldoklók a nyilvános bűnösök ciliciumát vették magukra és hamuba fektették őket. A 10. sz-tól külön megáldották a hamut, melyet az előző év virágvasárnapi barkáiból állítottak elő. A nyilvános vezeklés megszűntével, a 14. sz: a ~ szertartása mint a nagyböjt kezdete általánossá lett. A klerikusok a  tonzúrára kapták a hamut. - A ~ személy szerint szól a hívőnek. A pap helyi szokás szerint keresztet rajzol a hívő homlokára a hamuval, v. a fejére hinti a hamut, a köv. szavak kíséretében: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel” vagy: „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak

Vissza

Elérhetőség

Mohácsi Római Katolikus Plébánia
7700 Mohács,
Szent Mihály tér 8.

69/322-866
30/602-77-20

Mohácsi Római Katolikus Plébánia © 2013-2017 Minden jog fenntartva.

Készíts ingyenes honlapotWebnode